Félelmetesen nincs munka. Nincs. Bár mindenki azt mondja 'ó lehet találni' de én erre akkor vissza riposztozok,'akkor légy szíves keress nekem,és szólj'. S ilyenkor persze kiderül,hogy mégse,mert még senki se szólt,hogy 'hé,itt van.' Édesanya momentán olyat keres,ami napi kifizetéses. Volt egy puccos étteremben gája meló, reggeltől éccaka fél egyig,amibe bele kell halni,de a nem napi bér miatt,el lett felejtve. De rohadt dühös vagyok. Már csak abban reménykedhetem,hogy változik a helyzet,legalább addigra, mikoris el kéne kezdenem tovább tanulni,mert már nem érek rá éveket elszarni és tengeni-lengeni...Amúgy nincs semmi. Meleg van,könyv van,ténfergés van.
2010.07.05. 10:06
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://iseestars.blog.hu/api/trackback/id/tr774994172
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.