Akármennyire is fenyegetőztem,hogy nem fogok vizsgázni ha nem tesz valamit, inkább csak fenyegetésnek szántam... mert közbe tudom,hogy be kell fejezni... de... mint látjuk a szokatlan időpontot ez kezd nem fenyegetés lenni,hanem kétségbeesett tény. napok óta nem ettem meleg ételt,csak 1-2 szelet kenyeret,teljesen ki vagyok száradva,mert a citrom nélküli teám ihatatlanul rossz,ami abból is látszik,hogy míg amugy egész nap iszom,most egy bögre tea reggeltől késő délutánig kitart. Az egész napos nem evés,nem rágyújtás és idegesség estére meghozta a várt eredményt, éljen a pánikroham. Fél frontin le. Lefekvés. Bekómáltam,de éjjel 3kor felébredtem. Mintha 12órát végig aludtam volna. Forgolódok,jövök-megyek,érzem hogy ismét úrrá lesz rajta a kétségbeesés,a létbizonytalanság elviselhetetlen érzése... pánikroham part 2. Holnap vizsga. Őszintén szólva,lehet,itt csesződött(ik) el az évem... Csendes kétségbeesés.
2010.01.04. 04:36
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://iseestars.blog.hu/api/trackback/id/tr714994052
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.