I SEE STARS

...És most térjünk vissza a bolond Pongrácz Istvánhoz. De hátigazán bolond volt-e? Az isten tudja. Mi nem. Mit tud az ember,hogy ítélkezni merjen egy koponya tartalma felett,a maga koponyájának az erejével. Valóságos szemtelenség volna. A legbölcsebb ember is húzza meg magát…

Nincs erősebb,mint ez a két harcos: a türelem meg az idő.

Roppant emberszerető és békés természetű vagyok-általában. Kivéve amikor nem. Most épp azon lamentálok,vajon ANYA SZÜLTE azt a férget,aki kiszúrta a kutya szemét és felakasztotta? ANYA??? Olykor átfutott az agyamon,tudnék e embert ölni. Irtóztam tőle,nem. De azt hiszem,vannak…

Haza érek,mondom,sütök egy kis sült krumplit,ezer éve nem ettem.. Anyám mindig rám szólt,hogy forró olajba tegyem,gondoltam,ezegyszer oké,forróba teszem a krumplit. Meggyújtom a gázt,bejövök,hogy forrósodjon az olaj. Persze,nem húztam rá a lángra  az edényt...

Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott.

Azt hiszem,ma kaptam életem legszebb bókját. És addig fogom őrizgetni,amíg lábam ezen a földgolyóbison lépked. Könyv: Mikszáth-Beszterce ostroma

Hangulat:                               Another day has gone, I'm still all alone How could this be you're not here with me...   Egyedül vagyok...De nem magányosan.Bár...én is csak egy ember vagyok... ember,vágyakkal. Nagyon ihletett állapotba…