"...Kis ember hát itt a vége, látod kár volt sírni érte,
Milyen könnyen elszállt minden, és még ezt se adták ingyen...." Sokszor kerül mostanság elő más kontextusban, én momentán arra gondolok, hogy befejeztem ma Számalkos pályafutásom. Ugyan még a szakdogák és az okj vizsga hátra van, de ez volt az utolsó nap ma. Szerettem. Tényleg. S csakúgy mint Than Kareszba, éppen csak megszoktam, megmelegedtem, megszerettem, már ki is löknek onnan mert végeztem. És mindkettőnek úgy indultam neki, hogy 'jaj valahogy csak kibekkelem'. Végül mindkét helytől nehéz volt elszakadni. Jó társaság volt, jó tanárokkal, rengeteg röhögéssel és alig volt egy-két búval béleltebb nap, mikor nem hahotáztunk vagy dumáltunk kint marha jót cigi szünetben. I'll miss you. All of you. Ahol jó a társaság, ott minden jó. És mindként helyen volt pasi. (Hmm.)
2012.01.21. 20:53
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://iseestars.blog.hu/api/trackback/id/tr114994235
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.