Mivel beszüntették jó kis sablonom,így most nézhetjük ezt a feketék,addig amíg egy csinosabbat nem találok. (Ha valaki talál helyettem,nyugodtan linkelheti) Amúgy? Amúgy. Huhh... Jövőhét végén költözünk albérletbe. Nem megyünk messze, csak a szomszéd panel sorba,fel a 10.-re. Gondolom senki sem lepődik meg, ha azt mondom, nem vagyok túl boldog. Dehát most mit tudok csinálni? Netem viszont már van. Már égett a bőr a pofámról,hogy 1 hétre elkértem Niki netjét,hogy tudjak készülni az érettségire,aztán mint ahogy az lenni szokott,semmi se változott,és semmi se mozdult, így több mint egy hónap lett az az 1 hét. Legalább mobilnetet tudtunk venni. Cheer! Most nem is tudom mit akarok,megállítani az időt,hogy maradjak még,vagy előre tekerni, hogy túl legyek rajta. Amióta tudom,hogy az otthonom nem otthonom többé, igazából csak lebegek mint Mohamed koporsója a levegőben. Nem találom a helyem. És idő lesz,mire megtalálom újra.

Könyv: Graves-Én,Claudius