Hát...khm. A napokban írtam rendes naplómban,mikor összegeztem a helyzetet,hogy 'mi kell még'. Hát a sors mindig tartogat nem várt meglepetéseket. Mindig jöhet még valami.  Most az események megkoronázásaként az jött,hogy tegnap el lófráltam munkát nézni,majd beugrottam Nikihez a fodrászatba,s én csacsi,kíírtam msn-en hogy 'nem itthon'-mert mindig csesztettek,hogy nem válaszolok (pedig csak nem  voltam gépnél -tényleg) Ez elég volt arra,hogy Zsolt,igen,Herendi Zsoltról beszélünk, bebizonyította,hogy nála nagyobb gerinctelen féreg nincs a földön,sunyiságban is ott van az élen,s bárki,aki nem akarja,hogy nagyobb csapás érje,mint ami Szodoma és Gomorra földjét érte-ne álljon vele szóba. Vagy 8 éven át tartottuk őt,mert szegény Zsolt...egy kicsapott árva,egy hánytatott sorsú szegény fiú... Éveken át pofátlanul ette a kenyerünket,itt élt,ingyen,emberbaráti szívességből,hálát sose mutatott,mégcsak emberileg sem,sőt,idővel teljesen úgy értékelte a helyzetet,mintha a család tagja volna, s neki jogai vannak. Aztán tavaly már elszaladt vele a ló,s olyat tett,amit egyszerűen nem akartunk elhinni,mert jóérzésű emberek vagyunk,s ilyet azért nem feltételeznénk senkiről,kit az életünkbe beengedtünk. De ez őt nem érdekelte, pofátlanul ellopta anyám bankkártyáját,s leemelt róla azthiszem,úgy 25ezer forintot. Diszkréten kezeltük.. nem lett belőle ügy.. vigye csak a lelkiismerete ezt a terhet. Hát nem vitte. Nem fizette vissza,továbbra se dolgozott,csak felzabálta előlem a hűtőt,és pöffeszkedett a gépem előtt. Aztán valahonn szervált egy gépet,ide hozta,használjam. A mostani helyzetet nem részletezném,ismeretes. De azért annyit hozzá fűznék,pár hete idejött, elkérte anyám utolsó 2000 foritját, majd hozzá lopott még egy ezrest és eltűnt. És most kanyarodjunk vissza az elejéhez, tegnap kíírtam msn-en hogy nem vagyok itthon. Ezt az alkalmat kihasználva idejött, s elvitte a gépet. Persze vitte magával a tápom,anyámat azzal a szöveggel hagyta itt,hogy majd összerakja az én gépem,csakhogy azt nem lehet,mert a vinyóm sincs már itt.. Szerintem is. Féreg a javából,mindemellet sunyi és gerinctelen, mert tetteiért az arcát se vállalja. Most gép nélkül jelen körülmények között igazán szarban vagyok. Gépen tanultam,gépen tartottam a kapcsolatot a sulival,gépen kerestem munkát stb. Ordítottam,hogy mostmár ezentúl,ha élni akarok,már az újságostól is lopnom kell? Sokmindent kommentálni nem tudok a helyzethez. Kétségbeejtő,s önvédelmi reflexként gondolkodni sem merek már,mert beleőrülök,s belehalok. Nem,nincs gépem,Niki laptopjáról írom feltehetőleg nagyon hosszú időre,utolsó,búcsú postamat.  Csak remélni merem,innen nem az utcára vezet az út,s idén én még érettségizem,ahelyett hogy a kukából túrnám elő mindennapi kenyerem,amit úgyse tennék,mert az embertelen élet,s nem csinálnám. Gondoljatok rám.