Nehezen tanuló egyén vagyok.És ez nemcsak az iskolára vonatkozik,én mindent nehezen tanulok meg. Épp tegnap beszélgettem Esh-el,hogy ő az a típus,aki megpróbál mások hibájából tanulni. Ezt én is megpróbáltam,csakhogy én elsőre még sokszor a magaméból se tanulok. Nekem nagyon pofára kell esnem többször is,hogy végre megtanuljam a megtanulandót. Osztán hát rájönni bármire tulajdonképpen semmi... Heteken át viaskodtam önmagammal,hogy nem vagyok önmagam. Ezt az ostobaságot...Hát éppen ez a viaskodó én vagyok én..Ha nem ilyen lennék,nem így reagálnék, döntenék, éreznék, akkor nem lennék én. Mostanság sokat hízlalták az egom. Okos vagyok. Intelligens. A nagy francokat. Buta vagyok mint a tök. Egyszerűen csak tudok beszélni. Van szókincsem, szépen ki tudom fejezni magam-ennyi az egész. Már kicsinek is zaklattam anyámat, ha nem érettem a felnőttek beszédéből valamit hogy "anyaaaa az mit jelent?". És anya sose nézett hülyének,mindig mindent elmagyarázott. Aztán meg ugye begyepesedett könyvmoj lettem, mohák nőttek rám; szép is lenne,ha ezek után nem tudnék cirkalmasan fogalmazni. De az megnyugtató, hogy idővel rájöttem,minél több mindent tudok,annál inkább világossá válik számomra, mennyi mindent nem tudok.
So-so, kellett egy fejbe kólintás,hogy rájöjjek (mert ugye igen nehéz a fejem) hogy a "nagy önmagam akarok lenni" projektben észre se vettem,éppen most alakoskodom, és próbálok egy nem rám való ruhát felhúzni. Node a kezembe akadt egy rég elfelejtett papírka. Egy kis jellemzés rólam.
No lássuk.
Kimondottan szociális érzékű és szeret minden humánus intézményt; hívő, türelmes ember, akiben bízni lehet. (stimm.-sajnos túlontúl is az vagyok, így esnek meg velem az ilyen Zs. esetek.) Nem csupán az új, a rendkívüli, a haladás, az eredetiség vonza-ami sokszor excentrikusan hat- hanem rendkívül emberszerető; más emberek terveit, szándékait sokszor előre megérzi, és ezért sokszor megfoghatatlan a mai józan, tárgyilagosságért lelkesedő és sokszor brutális eszközök felé hajló emberek szemében. Sokszor meg sem értik; különös, szeszélyes és fantasztikus lénynek képzelik,pedig a valóságban világos és tiszta értelmemmel rendelkezik. A konvencionálistól eltérő utakon halad. (Hát perszehogy, sosem jártam a megszokott utakat, példának okáért ezért járok középiskolába 24éves fejjel-a sok okon és kifogáson kívül) Temperamentuma keveréke a szangvinikusnak és a melankólikusnak. Jelleme állhatatos, belátó, gondolkodó, lelkiismeretes (jajajaja,ez nagy bajom, lásd Zs. eset) és erősen független. Lénye segítségre kész és nagystílű, néha kissé félénk és tartózkodó; majdnem mindig szerény, tapintatos és nyugodt. A nyugodt külső sokszor szenvedélyeket takar, amelyeket korlátozni tud,mégis előfordulnak a kirobbanó kitörések. Majdnem mindig van a szívében egy soha meg nem szűnő csendes fájdalom valamely el nem ért cél miatt, legyen az reménytelen szerelem vagy el nem ért szellemi ideál. Bár többnyire szilárd és kitartó vonásokat látunk, el nem titkolható romantika, idealizmus, rajongás és depresszió váltakozik benne. Nem szívesen engedi magát életmódjában korlátozni. Lénye sokszor kiszámíthatatlan, meglepő. Szereti a társaságot és a barátokat, minden körben könnyen mozog, mégis hajlamos az elkülönülésre és a csendes megfigyelésre. Nagy szabadság utáni vágy lakik benne,de éppen úgy kész magát alávetni a neki szimpatikus embereknek vagy azoknak, akiknek hasonló érdekeik vannak. Szerelméhez hű a sírig. Többnyire intellektuális foglalkozása lehet , mert nagy hajlama van a tudományok, művészet, vallás és minden magasabb szellemiség iránt. Inkább szellemi,mint fizikai életerővel rendelkezik.
Néha elcsodálkozom azon,az ember hogy képes ennyire megfeledkezni önmagáról. Tele tömtem a fejem sok infóval,nézettel és a többivel,s nem tudtam eldönteni ki vagyok én, elég skizofrén állapot volt. Mert egyrészről valóban egy nyugodt lény vagyok,de a kirohanásaimat, amikor csapkodtam magam körül körbe-karikába,-egyszerűen nem tudtam a kettőt össze egyeztetni! Úgy véltem,két ilyen ellentétes dolog nem férhet meg egy emberben,annyira vak vagyok,hogy észre se vettem,az éremnek is két oldala van. Miért kellene nekem csak ilyennek, vagy csak olyannak lennem?
Igazi, nehéz fejű láma vagyok.
